2018-ban a KSH adatai szerint 144 000 ember dolgozott távmunkában. 2020-ban a COVID-19 pandémia megjelenését követően az elmúlt 10 év átlagát tekintve ez a szám megháromszorozódott, mára több mint 700 000. A home office-ban dolgozók között felülreprezentáltak a nők, a 25–44 évesek és a városban élők. A távmunka mozgásszervi panaszokkal járhat. Erről kérdezem dr. Halász Katalint, a Szent János Kórház reumatológus főorvosát.
- Mennyiben változhatnak a munkavégzés feltételei a home office kapcsán, hiszen az esetek legnagyobb részében számítógép mellett végezhető munkáról beszélünk?
Tudomásul kell vennünk, hogy a maszkhasználat még hosszú ideig napjaink szükséges és kellemetlen velejárója, ami nehézségekkel és szájunkat illetően bizonyos következményekkel is járhat. A témáról Dr. Kéményes Nelly fogszakorvost kérdeztük, a régi ismeretség okán tegeződve. - 2020 tavaszán két hónapig szünetelt a fogorvosi ellátás. Meglátásod szerint hogyan hatott a páciensek fogainak állapotára?
Az évszakok váltásakor a patikákban nő a forgalma azoknak a nem vényköteles gyógyszereknek, amelyeket különböző gyomorpanaszok esetén vásárolnak a páciensek. A fekélybetegségek is okozhatnak ilyen jellegű panaszokat. Dr. Tamássy Klára, belgyógyász, gasztroenterológus szakorvost, kértük fel a témával kapcsolatban egy rövid interjúra.
Az idei Karácsonyt és az óév búcsúztatását ugyan szűkebb körben lehetett ünnepelni, ez azonban nem jelentette azt, hogy kevesebb finomságot ettünk volna, talán inkább ellenkezőleg. Ráadásul a sportolási lehetőségek is korlátozottabbak, mint egy évvel ezelőtt. Az eredmény pedig sajnos legtöbbünk számára szomorú, néhány kiló fölösleg… Hogyan tudunk ettől szenvedés-mentesen megszabadulni? Erről kérdeztem Erdélyi-Sipos Alíz dietetikust, táplálkozástudományi szakembert, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének főtitkárát.
Már a múlt század végén feltűnt pszichés „betegségként” a túlfeszített munkával járó tünetegyüttes, amelyet ma burnout, más néven kiégés szindrómaként említenek. A munkahely megtartásával, a túlterheltséggel kapcsolatos probléma-együttesről Prof. Dr. Faludi Gábort a Semmelweis Egyetem emeritus professzorát, a Magyar Pszichofarmakológusok Társaságának elnökét kérdeztük.
Amíg élesen látunk közelre és távolra, nemigen foglalkozunk a szemünkkel, ezt az adottságot természetesnek vesszük. Ha begyullad a szemünk, vagy a látás élessége romlik, rögtön fontossá válik a kérdés, hogy működik az ember szeme. Tehetünk-e valamit annak érdekében, hogy minél jobb állapotban tartsuk szemünket. A kérdésekre Dr. Salacz György professzor emeritusválaszol, aki 1996 és 2004 között a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinika vezetője volt, számos hazai és nemzetközi szemészeti társaság tagja.
A bőr- és körömgombásodás az egyik legismertebb, ugyanakkor eltitkolt bőrbetegségek közé sorolható. A társadalmi előítéletek, a nem túl esztétikus tünetek az ápoltság hiányát keltik, amely szégyenérzetet vált ki a fertőzöttekből. Az előítéleteknek köszönhetően, illetve a hiányos ismeretek miatt a betegek a gyakran már csak kiterjedt fertőzéssel keresik fel a bőrgyógyászati szakrendeléseket, vagy fordulnak háziorvosukhoz. A köröm- és bőrgomba betegségeivel kapcsolatos kérdésekre Dr. Fenyőváry Éva bőrgyógyász szakorvos, kozmetológus adja meg a válaszokat:
Az évszaktól függ...
