A pozitív stressz életünk sója. Ez hajt bennünket újabb és újabb pozitív cselekedetekre, a frissen kitűzött célok megvalósítására. Ugyanakkor a negatív stressz akár urbanizációs betegségnek is nevezhető, sőt akár betegségsorozat elindítója is lehet. Az emberi szervezet nehezen alkalmazkodik a folyton változó körülményekhez. Az állandósult stressz hatására tünetként megjelenik a depresszió, a neurózis, majd ezek ellensúlyozására rossz esetben a dohányzás, az alkoholizmus, a drogfüggőség. A következő összeállításban a stressz témakörét járjuk körbe, remélve, hogy Ön is talál saját helyzetére vonatkozó tanácsot, információt.
Interjú Csermely Péter professzorral a stressz számos vetületéről egy – Selye János születésének 90 évfordulója alkalmával rendezett – konferencia kapcsán. Mi a kapcsolat a tűrőképesség és a stressz között? Tudunk-e bánni a stresszel? MI történik azzal, akinek életéből hiányzik a stressz? … és még számos érdekes kérdésre válaszol Csermely professzor.
Selye János születésének 100 évfordulóján rendezett konferencián Csermely Péter professzor már arról beszél, hogy a túlzott intenzitású, tartós, illetve gyakori stressz hatások így komoly betegségeket okozhatnak, károsítják az immunrendszert, valamint a központi idegrendszer működését is.
Ha a stressz okozta megfeszített állapot tartóssá válik, és nem a nyugalmi állapotot szakítja meg a stresszhelyzet, hanem fordítva, akkor a stressz állandósul, az idegrendszer elfárad, a szervezet nem tudja kipihenni magát, ami súlyos betegségekhez vezet. Ezeket tekinti át a következő cikk.
Az amerikai gazdaság fekete hete után a stresszel foglalkozó szakemberek szerint lesz, aki kitépi a haját, míg mások elintézik egy vállrándítással az egészet. Mindegy, mekkorát bukik valaki, a reakció az egyéntől függ.
Olyan táblázatokban összegzett összefoglalót találunk az alábbi anyagban, amely könnyen érthetővé teszi bárki számára a stressz lényegét, fázisait, pozitív és negatív hatásait.